2.fejezet-Egy különleges nap kezdete

Cccccccssssssssrrrrrrrrr!
-Mi a jó isten?!-ültem fel az ágyamban idegbeteg módjára és gyorsan kinyomtam a vekkert.Hmmmm.6 óra. Direkt ilyen korán keltem ,hogy 8-ig megtaláljam az ebédlőt.Ugyanis 8-cig van reggeli.Klassz.Össze készülődtem és indultam megkeresni az ebédlőt.A folyosó még üres.Bár ezt nem csodálom negyed 7-kor(Ugye milyen gyorsan elkészültem?). Éppen unottan baktattam a folyosón amikor.....
-VIGYÁZZZ!-hallottam egy kiáltást,majd ugyanebben a pillanatban valaki nekem jött én pedig elterültem a földön.Mikor felnéztem szintén a földön ülve egy lányt pillantottam meg.Barna és hullámos haja lágyan omlott a vállára.Gyönyörű,mélykék szeme szinte világított,a sápadt őszies arcszínéhez képest.Térdig érő kék,fodros aljú szoknyát viselt,ugyanolyan színű és mintájú blúzzal párosítva.Először ő ocsúdott fel a bambulásból.
-Ó bocsánat,nem tudtam lefékezni.-lépett elém és felsegített.
-Ugyan semmi baj.Túlélem.-mondtam a lánynak nyugtatólag.
-Te vagy az új lány igaz?
-Igen Roxanne Winslow.
-Én Crystal Anderson vagyok.A folyosó felügyelő.
-Örülök.
-Szintén.Ne haragudj,de nekem mennem kell.Szia!
-Várj nem tudod hol az......-ebédlő.Gondoltam hozzá magamban.Elment.Klassz.Na go keresni az ebédlőt.Nem mentem sokat mert na na mi történt?Igen,belementem valakibe.De most sikerült megtartani az egyensúlyomat.Hahhaha!
-Bocs mostanában mindenkibe belemegyek-védekeztem.
-Ugyan tapasztalatból tudom-hallottam egy ismerős hangot.Lassan rá vezettem a tekintetem és...
-Damon,te meg mit keresel itt ilyen korán?-kérdeztem.
-Közöd?
-Sok.Na lökjed!
-Megyek a udvarra ellógni az órát.Jössz?
-Majd legközelebb.
-Aha.Akkor szia.-mondta majd menni készült.
-Várj nem tudod...-elnyeltem a mondat végét.Tuti kiröhög.Vissza sétált, majd elvigyorodott.
-Fogalmad sincs hol a ebédlő igaz?
-......
-Gyere.-szólított fel majd a csuklómnál fogva elkezdett húzni.Mért is nem lepődöm én meg?Egy darabig mentünk,majd váratlanul megállt.
-Itt van.-mondta,majd húzott tovább
-Hé!-szóltam rá.
-Ide hoztalak a minimum,hogy együtt eszünk.-Ó.Hát jó.Gyors megkajáltunk és mentünk órára.Igen Damon is.Ésss mellé ültem.Csengettek.Hála Istennek nem kellett bemutatkozni.Lassan eltelt a többi óra is.Éppen a folyosón sétáltam amikor megbotlottam.És lehorzsoltam a térdem.Felálltam,de nem sokkal később egy árny suhant el mellettem és a falnak lökött.Az árny egy fiú volt.Szürkés-lilás szem,világos szőke haj.
-Á az új lány-vigyorgott a fiú-tényleg van olyan jó illatod mint mondják.Lássuk az ízed is ilyen jó-e.És elő villant két tű hegyes szemfog.
-HOGY MI?-kérdeztem leginkább magamtól.Nem tudtam védekezni.Leblokkoltam.Ami segíthetett az a csoda.A fiú a nyakamhoz hajolt.éreztem a fogát a bőrömön és.....





                                      Kommenteket és folytatom!