2014. december 30., kedd

30.fejezet

Reggel furcsamód én keltem a legkorábban.Mondjuk csak azért mert kibaszottul fáztam.Így legalább nem kellett kapkodnom,sem a soromra várni a fürdőben,kényelmesen el tudtam készülni.Olyan negyed órája várhattam,hogy legyen valami ébresztő,de abszolút semmi.Mindjárt 8 óra.Na jó.Akkor én keltek fel mindenkit.A telefonomban megkerestem a legidegesítőbb csengőhangot és bekapcsoltam.Naná,hogy mindenki felkelt rá.
-Roxy mégis mit csinálsz?-emelte fel a fejét a hozzám legközelebb lévő ágyról Crystal.
-Ébresztőt tartok-feleltem.
-6:52-kor?Mégis miért?-hunyorgott a faliórára.
-Mi?-én is ránéztem az órára és...Basszus...Elnéztem.Gyorsan leállítottam a telefonom.Miért nincs itt egy nyomorult digitális óra?!-Hoppá...
-Ugye most ez csak egy vicc.Könyörgök valaki mondja azt,hogy Crystal nézte félre az órát-nyöszörögte Damon.
-Nem.Tényleg 6:52 van-ült fel az ágyában Adam.
-Te tényleg ilyen hülye vagy?-kérdezte Amanda.
-Oké,bocsánat.Ti még nem tévedtetek?-kezdek megijedni."Kissé" csúnyán néznek rám.-Akkor én most kimegyek.
-Hé!Állj meg!-itt a kabátommal a kezemen kisiettem az ajtón.Eleget hallottam.Elkezdtem sétálni.Megnéztem a másik faházat,meg elmentem megkeresni a tanárokét.Lassan sétáltam visszafelé,hogy mire visszaérek,már ne haragudjanak annyira.Már majdnem visszaértem,amikor valaki fellökött,így arccal a hóba estem.Na és ki lökött fel?Persze,hogy Damon.
-Hogy te mekkora egy szemét vagy...-mondtam miközben feltápászkodtam.
-Ezt csak azért kaptad,mert egy órával hamarabb felkeltettél.
-Miért nem aludtál vissza?-megfogta a kezem,és visszahúzott a házhoz.A falon keresztül is lehetett hallani valaki horkolását.
-Jessusom ki ez?
-Úgy se hiszed el ha elmondom.
-Azért hátha.Na ki ez?
-Nati-azt hittem felborulok.Nati ennyire horkol?És ami még fontos én miért nem hallottam az éjjel?
-Oké értem miért nem alszol-előkotortam a telefonom.7:38-at mutatott a DIGITÁLIS óra így biztos annyi is volt az idő.Leültem egy fa tövébe és igyekeztem nem elaludni.Ekkor megdobtak egy hógolyóval.
-Létszi ne szívd ki a maradék életerőm-néztem az előttem pár méterre álló fiúra.
-Csak nem fáradt vagy?Képzeld én is-eldobálta rám a golyókat,majd mikor hátat fordított és leguggolt,hogy gyúrjon még egy párat,felálltam odarohantam és a hátára ugrottam.Felállt és nagy nehézkesen ledobott a hátáról,majd havat szórt rám.
-Auuu!Te teljesen hülye vagy?Nem rémlenek a kék-zöld foltjaim?
-Ja...Bocs...Minek ugrottál rám?
-Mert csak-kínyílt a tanári kis ház ajtaja,majd a két kísérőnk berontott a házakba,és hatalmas kiabálással mindenkit kivertek az ágyukból.De tényleg annyira ordítottak,hogy még mi is hallottuk,és szakadtunk a röhögéstől.Nos,jobban jártak volna,ha az én ébresztőmre fölkelnek.
Délelőtt kezdődött az oktatás.A legtöbb osztálytársam tudott síelni,szóval csak két-három embert tanítottak.Nem engem,mert én mindenáron snowoardozni akartam,így én egedül bénáztam.
Az ebéd.Nos az ehetetlen és az undorító nem írja le a valóságot.Inkább ettem volna cipőtalpat,de komolyan.Borzalmas volt.De én meg nagyon éhes,úgyhogy...
Délután mindenki ment kipróbálni a saját tudását.Nos az én "tudásom" egyszerűen borzalmas szóval csak azt értem el ezzel,hogy a körülöttem lévők kiröhögtek.Ez van.
Nos a takarodónak 8-kor kéne lennie.Nálunk 11 óra után volt.Nem fogok tudni felkelni holnap...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése