27.fejezet

Helló mindenkinek!Először is bocsánat,hogy majdnem egy hónapig nem voltam,de nem jött az ihlet.Most viszont újult erővel és ötletekkel tértem meg.Másodszor pedig szeretnék megkérni minden erre tévedő olvasót,hogy hagyjon valami jelet maga után(komment,illetve most már chat).Előre is köszönöm.


Nos a reggeli ébresztő igencsak kellemesre sikeredett.Damon úgy ébresztett,hogy az arcom és a nyakam cirógatta.
-Jó reggelt-fordultam felé.
-Neked is-mosolygott rám.Odahúzott magához.Simán vissza tudtam volna aludni,de(sajnos)suliba kell menni.Szóval kikászálódtam a fiú karjai közül,de mielőtt leszállhattam voltam az ágyból elkapta a csuklóm.
-Várj egy kicsit-kérte miközben felült.Leültem vele szemben,ő pedig óvatosan lehúzta nyakamról a ragtapaszt-Fáj?
-Nem igazán-válaszoltam.Erre kétkedve nézett rám,és finoman megérintette a sebet,mire feljajdultam.-Oké,nyertél.
-Most is fáj?
-Nem,csak akkor ha hozzáérnek-mondtam.Bólintott,aztán valahonnan előhalászott egy ragtapaszt.
-Próbáld meg kibírni-nézett rám,majd leragasztotta a sebet.Á nem fájt,dehogy is...-Megvagyunk.
-Akkor jó-sóhajtottam fel.
-Bocs.Tudom,hogy fájt.
-Semmi baj.Na,megyek öltözni
-Jó-bólintott.
-Na jó fejezd be ezt a túlzott komolyságot.Nem érdekel ami tegnap történt és erről nem nyitok vitát.
-De...
-Mondom nem nyitok vitát.
-Jó...Akkor...-vigyorgott rám,aztán a két keze közé fogta az arcom és lágyan,de hosszan megcsókolt,majd a homlokát az enyémnek döntötte.
-Sokkal jobb-mosolyodtam el.Csak az engedélyre várt.-Sokkal jobban szeretem az idióta éned.A komolyság nem az én műfajom.
-Ennek örülök.
-Na,de most tényleg megyek öltözni.
-Oké-mosolygott rám.Végül is sikerült elhagynom a szobát.Csengetés előtt öt perccel estünk be.Odaléptem a lányokhoz,hogy a hátralévő szünetet velük töltsem.
-Hogy-hogy Damon ma már jött suliba?-kérdezte Crystal.
-Mert a tanárok tudják,hogy 5 nap alatt lazán helyre jött annyira,hogy suliba jöjjön.
-Az szívás.
-Milyen órával kezdünk?-nézett fel a táskájából Nati.
-Ofő-válaszoltuk szinkronban.Csengetésig beszélgettünk,majd leültem a helyemre.
Az órát úgy terveztem tölteni,mint a többit,de ez a tervem meghiúsult amiikor meghallottam a következő mondatot.
-Szóval ma mindenki pakolja be a bőröndjét,mert holnap indulunk-mondta az ofő.
-Mégis hova?-kérdezte kikerekedett szemekkel.Damon is érdeklődve várta a választ.
-Jellemző.Persze,hogy maguk ketten nem figyelnek egyetlen osztályfőnöki órán sem.De mivel maguk is az osztály tagjai,kénytelen vagyok elmondani,hogy holnap egy hetes sítáborba megyünk.
-És ez pénzbe kerül?-kérdeztem.
-Nem,ez most kivételesen ingyenes.
-Akkor ezt megbeszéltük-bólintottam.Erre a tanár csöppet leordította a fejem.
-Te tudtad ezt?-suttogtam Damonnak.
-Nem-válaszolta egyszerűen.Hát jó.A nap további része nem volt valami érdekes.Szokásosan unalmas,és béna.Mikor végre valahára kicsengettek az utolsó óráról,rohantam pakolni.Végig kellett gondolnom,hogy melyik ruháimat vigyem,meg kellett keresnem a bőröndöm és be kellett pakolnom.Szerencsére sikerült megtalálnom bőröndöt az ágy alatt.Előkerestem a téli ruháimat,kiválogattam a kevésbé viseltes darabokat.Bejelenthetem,készen állok az indulásra.Bő 2 és fél óra után.Ekkor Damon lépett be az ajtón.
-A srácokkal megyünk moziba,jössz ugye?-kérdezte.
-Persze-bólintottam.felvettem a fekete kabátom,majd kimentünk az udvarra ahol a többiek vártak.
-Na,indulhatunk?-kérdezte Leon.
-Ja-bólintottam.Mikor elértünk a mozihoz,jöhetett a vita,hogy mit nézzünk.Végül egy horror mellett döntöttünk(Crystal és Nati nem nagyon örült,de elfogadták).Oké a film egy csöppet durva volt,még a fiúk is megijedtek egy-egy jelenetnél.Igen,ennyit arról,hogy kialszom magam.Nem fogok tudni aludni...