10.fejezet-Karácsonyi bál

Éppen a padomban ülök és Crystal és Nati mellettem csacsog valamiről.Igen,ilyen izgalmasan kezdődött a reggelem.Amúgy ha bárkit érdekel a legutóbbi húzásom után 6 igazolatlant és egy osztályfőnökit kaptam.Kit izgat.Szóval ott tartottam,hogy unatkoztam.Aztán minden 180 fokos fordulatot vett minden.
-Olyan jó,hogy Leon hívott el a bálba.Valóra vált életem álma.-olvadozott Nati.
-Engem pedig Adam.Szerintem gyönyörű a ruhám.Olyan csodás lesz!Ott fogunk táncolni a sötétben... -álmodozott Crystal.Asszem hányni fogok.
-Lányok,bocs,hogy megszakítom az andalgást,de mégis mi a csudáról beszéltek?-néztem rájuk kérdőn,mire két meglepett szempárral találkoztam..
-Mi az?-kérdeztem éretlenül.
-Te nem olvastad?Pedig mindenhova ki volt plakátolva. -Crystal.
-És én olyan marha sokat olvasok.Na miről van szó?-kérdeztem kicsit idegesen.
-Ma van a Karácsonyi bál.Mindenki keres magának egy párt szép ruhába öltözik és egész este -táncol.-magyarázta Nati.
-Ma?Az már kicsit késő.-húztam el a számat.-Nem éppen az én stílusom a báli ruha,tehát nincs,és párom sincs.
-Na,ezen könnyen segíthetünk.-vigyorgott Cystal és elsuhant.Natival értetlenül össze néztünk.És akkor levágta magát mellém Damon.
-Sziasztok.-köszönt.
-Szia-köszöntünk vissza egyszerre.
-Te hallod Roxy,lesz ma ez a karácsonyi hülyeség és azt akarom kérdezni,hogy van-e már párod.
-Azt se tudtam,hogy lesz ilyen úgyhogy nincs.-vontam vállat.
-Klassz.Akkor 6-kor várlak a szobád előtt.-állt fel és kiment a teremből.Hirtelen nem tudtam,hogy örüljek vagy mérges legyek.De nyert az öröm.Az órák lassan és unalmasan teltek,de véget értek a lányok pedig karon ragadtak és elindultak velem valami boltba és csomóruhát nyomtak a kezembe.
-Ezt mind föl kell próbálom.-fintorogtam.
-Aha.-bólintottak egyszerre.Na jó.Az első valami rózsaszín hercegnős förtelem volt.Fujj.Na igen erre egyhangúan nemet mondtunk.A többi ruhát le sem írnám,ugyanis egyre rosszabbak voltak.Már éppen adtam föl a reményt amikor...Amikor megláttam egy fantasztikus,fekete,sellő fazonú ruhát(asszem így hívják azt a ruhafajtát amelyik szűk és combközéptől bővül).Az egész csipkéből készült,és ezüst szegecsek voltak a mellrész tetején,a csípőnél és ott ahol a szoknya bővül,illetve némi gyöngy a ruhán mindenütt.Gyönyörű volt.Azonnal felvettem és kisétáltam.
-Roxy ez csodálatos.-ámuldozott Nati
-Ugye?Szerintem is.- pördültem meg magam körül.
-Ezt megbeszéltük.Akkor húzzunk a fodrászhoz.-szólt Crystal  és betolt az öltözőbe.Villámgyorsan vissza vettem a ruhámat,megvettem a kiválasztott darabot és rohantunk valami fodrászathoz.Hamar oda értünk és a két lány beráncigált az üzletbe.Leültünk a fodrászszékekbe és három mosoly fodrászlány jött oda hozzánk. Az enyémet azonnal felismertem a szőke göndör hajáról és a zöld szemeiről.
-Tifanny!-mosolyogtam rá.
-Roxanne!De jó téged újra látni!
-Szintén.És Roxy.
-Oké.És mi van manapság veled?
-Minden oké.És veled?Feldolgoztad?
-Úgy ahogy.Még mindig nem tudom felfogni,hogy majd nem mi történt.
-Miről van szó?-hajolt előre Nati fodrásza,egy fekete hajú és sárga(igen,sárga)szemű lány.Gyorsan válaszoltam Tifanny előtt.
-Egy srác rámászott és én segítettem neki meglépni.Szóval kb.a megismerkedésünkről van szó.-hadartam.A lány hátra hajolt és tovább foglalkozott a munkájával.
-Nyugodtan elmondhatod,hogy egy vámpírtól mentetted meg.-mondta a lány.Én erre elkerekedett szemekkel néztem rá.
-Honnan tudod?
-Nem véletlenül sárga a szemem.-mosolygott sokat sejtetően a lány.Aha.Tehát vámpír.-Amúgy Dalma vagyok.
-Örülök.
-Szintén.-mosolygott.Nagyon jókat beszélgettünk észre se vettem,de már kész is voltunk.Mindenkinek tökéletes volt a frizurája,pedig nem is mondtuk milyen legyen.Ránéztem az órára és...fél 5-öt mutatott
-MI?-ragadtam meg a lányokat és gyorsan haza tűztünk.Berohantam a szobámba,öltözés és füstös,fekete smink és kész is lettem.Ahogy kész voltam,kopogtak.Kinyitottam az ajtót és Damonnal találtam szembe magam.Fekete nadrág és ing volt rajta.Nem is rossz.Pár pillanat múlva a srác feje vörös színben pompázott.
-Gyönyörű vagy.-nézett komolyan és mélyen a szemembe.Na igen most már én is vörös voltam.
-Köszönöm.
-Na,gyere-szólt és megfogta a kezemet.Ha ez lehetséges akkor még vörösebb lettem.A tornateremben volt a bál,így oda mentünk.Ahogy beléptünk minden lány "dögölj meg" pillantással nézett rám,de nem különösebben érdekelt.Ez van lányok.Levágtam magam egy székre és így terveztem tölteni az estét.Hát nem nyert.
-Mit csinálsz?-kérdezte Damon.
-Ülök,nem látod?-kérdeztem vissza unottan.
-Inkább gyere táncolni.-na itt röhögtem egy hatalmasat.Damon táncolni akar.Jesszus.
-Ne röhögj!
-Jó,jó,bocs,de ez a te szádból rémesen hangzik.
-Jobb,mint nézni ahogy látványosan szenvedsz.Gyere már.-fogta meg a kezeimet és felhúzott.
-De én nem tudok táncolni.-ellenkeztem.
-Majd most megtanulsz.-ezzel berángatott a táncolók közé.Karácsony lévén csak lassú számok mentek. Klassz.Damon egyszer csak megállt és szembe fordított magával,majd fél karral átölelte a derekamat a másik kezével,pedig megfogta az enyémet.Túl közel van.Vörös vagyok.Nagyon.De jó,de jó,de jó.
-Rakd a vállamra a kezed.-mondta mosolyogva.
-Oké.-úgy tettem ahogy mondta.Új zene indult,Damon pedig lassan lépkedni kezdett.Próbáltam tartani a lépést,de nem nagyon ment.
-Lazulj el,nem baj ha rontasz.-súgta.Igyekeztem ellazulni és nagyjából sikerült is.Igazából már egészen élveztem,a lábaim maguktól mozogtak.És azt hiszem elkövettem életem legcikisebb dolgát,ugyanis a fiú vállára hajtottam a fejemet és úgy táncoltunk tovább.Na,ha eddig a lányok "dögölj meg"  pillantásokat vettettek rám azt hiszem nem próbálom meg elképzelni mire gondoltak.Aha,jobb is így.Nagyon sokat táncoltam,és nem tudom mikor értem a szobámba csak azt tudom,hogy Damon felkísért és adott egy puszit a homlokomra.Öm.Igen.Gondolom nem kell mondanom,hogy úgy néztem ki mint aki Olaszban volt naptej nélkül.Illetve nem kente be az arcát.Végül is tök jó volt ez az este.